A legfőbb ügyész 2021. évi tudományos pályázati felhívása

 

 

 

Magyarország legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére.

 

A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató és fiatal jogász. A pályázatokat általános, ifjúsági és joghallgatói tagozaton lehet benyújtani az alábbiak szerint:

 

– az általános tagozatra ügyész, alügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott;
– az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és jogi szakvizsgával nem rendelkező 30 év alatti diplomás jogász;
– a joghallgatói tagozatra egyetemi osztatlan képzésben jogi tanulmányt folytató
– hallgatói jogviszonyban álló – egyetemi hallgató.

 

Minden pályázó csak egy, magyar nyelvű tanulmányt nyújthat be, akár önállóan, akár társszerzőként pályázik. A többes pályázatok kizárásra kerülnek. A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet, irodalomjegyzékkel, lábjegyzetekkel, mellékletekkel együtt. Végjegyzet használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően. A pályaműben hivatkozni kell a felhasznált forrásokra, és irodalomjegyzékkel kell ellátni. Az internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát. A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére.

 

Pályamunkát az alábbi témakörökben lehet benyújtani:

 

Büntetőjogi terület

Büntető anyagi jog

  1. A büntetőjog célja, feladatai
  2. A társadalomra veszélyesség és az anyagi jogellenesség
  3. A tényállásszerűség és a (büntető) jogellenesség viszonya
  4. A bűncselekményegység megítélése a jogirodalomban és a joggyakorlatban
  5. A hanyag gondatlanság mércéi a bírói gyakorlatban
  6. Az elvárhatóság vizsgálata konkrét büntetőügyekben
  7. Egyes bűncselekmények előkészületének értelmezési problémái
  8. Az előkészületi cselekmények rendszere a Büntető Törvénykönyvben
  9. Bűnpártolás/pénzmosás/orgazdaság újraszabályozva – várható értelmezési problémák
  10. Vagyoni hátrány számítása az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekményénél
  11. Belátási képesség és beszámítási képesség a 14. életévüket be nem töltött személyek bűnelkövetésénél
  12. A beszámítási képesség értékelésével kapcsolatos kompetenciakérdések
  13. A kényszerítéssel elkövetett bűncselekmények elhatárolásának gyakorlati problémái. A kényszerítés mint önálló bűncselekmény
  14. Jogos védelem az EBH2017. B. 10. és EBH2018. B. 11. számú elvi bírósági határozatok tükrében
  15. A végszükség megítélése a joggyakorlatban
  16. A büntethetőség elévülésének megállapításával kapcsolatos jogértelmezési kérdések
  17. A tevékeny megbánás alkalmazásának gyakorlata; a sértettek által elfogadott jóvátételek jellege
  18. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés emberi jogi és büntetőjogi kérdései, a büntetés gyakorlatban felmerülő dilemmái
  19. Az életfogytig tartó szabadságvesztés nemzetközi szabályozása
  20. A sportrendezvények látogatásától eltiltás nemzetközi gyakorlata
  21. A bűncselekményből származó vagyoni előny lefölözése. A vagyonelkobzás
  22. A XXI. századi büntetőjog speciális szankciója: az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
  23. A kényszergyógykezelés aktuális büntetőjogi és gyakorlati kérdései
  24. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések gyakorlati problémái
  25. Az összbüntetés jelene és jövője
  26. Fiatalkorúság a büntetőjogban. A fiatalkorúakra vonatkozó büntető anyagi jogi szabályozás története, a büntethetőségi korhatár megítélésének változása és a hatályos szabályozás a nemzeti jogban
  27. Az iskolai kortárserőszak büntetőjogi és kriminológiai vonzatai Magyarországon
  28. Bűncselekmények a közösségi oldalakon
  29. Az emberölések alakulásának nemzetközi tendenciái és annak okai
  30. A kiskorú sértett sérelmére elkövetett élet és testi épség elleni cselekmények megítélésének változásai a büntető anyagi jogban
  31. Az egészségügyi beavatkozás és a kutatás rendje elleni bűncselekmények
  32. Az új típusú kábítószerek és a jogalkalmazás
  33. A kábítószer-fogyasztás büntetőjogi értékelésének változásai
  34. Az emberkereskedelem elhatárolási kérdései
  35. A szexuális erőszak minősített esetei, különös tekintettel a 19/2017. (VII. 18.) AB határozatra
  36. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak elhatárolása; a szexuális kényszerítés erőszakkal történő elkövetése
  37. A gyermekpornográfia bűncselekményének elkövetési magatartásai, az internet útján történő elkövetés minősítése és gyakorlati problémái
  38. A kiskorú veszélyeztetése bűntettének elkövetési fordulatai és bizonyítási problémái
  39. Az önhiba elméleti és gyakorlati megítélése a tartási kötelezettség elmulasztása bűncselekmény esetén
  40. A gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi dokumentumai és hatásuk a magyar büntető jogrend szabályozására és működésére
  41. Büntetőjogi beavatkozás kiskorúval való kapcsolattartás esetén
  42. A veszélyeztetési eredmény értelmezése a kiskorú veszélyeztetése büntető törvényi tényállásban
  43. A kapcsolati erőszak és a kapcsolatban élők között megvalósuló egyéb bűncselekmények elhatárolási problémái
  44. A közösség tagja elleni erőszak dogmatikai kérdései
  45. A magánélet büntetőjogi védelme
  46. A társadalomra veszélyesség megítélése a véleménynyilvánítás szabadságának tükrében
  47. Az internet és a szólásszabadság. Véleménynyilvánítással összefüggő bűncselekmények az interneten. Minősítési kérdések, gyakorlati problémák
  48. A zaklatás büntetőjogi kérdései
  49. A közszereplők becsületének büntetőjogi védelme
  50. A közlekedési norma védelmi célja. A rizikó-összefüggés a közlekedési bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban
  51. Ok-okozati összefüggés a közlekedési bűncselekmények körében
  52. A közúti veszélyeztetés bűntette az ítélkezési gyakorlat tükrében
  53. A megtévesztő sebesség megállapításának feltételei a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége esetén
  54. Az ittas, illetve bódult állapotban elkövetett közlekedési bűncselekmények büntetőjogi és kriminológiai jellemzői
  55. A környezetkárosítás tipikus formái, a bűncselekmény dogmatikai kérdései
  56. A természetkárosítás megítélése, a természetvédelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi jogszabályok és szerződések szerepe a büntetőjog alkalmazása során
  57. A korrupciós cselekmények megítélése a hazai és a nemzetközi jogszabályokban, illetve a joggyakorlatban
  58. A korrupciós bűncselekmények elhatárolási kérdései a befolyás vásárlása hatálybalépésének tükrében
  59. A hivatali bűncselekmények bizonyítási nehézségei a katonai büntetőeljárásban
  60. A befolyással üzérkedés
  61. A terrorcselekménnyel fenyegetés jogértelmezési kérdései, elhatárolása a közveszéllyel fenyegetéstől
  62. A terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos büntetőjogi szabályozás
  63. A rémhírterjesztés és a járványügyi szabályszegés tényállása a pandémia tükrében
  64. A rémhírterjesztés módosított tényállásának érvényesülése a gyakorlatban
  65. A garázdaság tényállásának jogalkalmazási problémái
  66. Az illegális migráció a nemzetközi jog és az alkotmányos büntetőjog tükrében
  67. Bűnözés és illegális migráció. Milyen hatások tapasztalhatók a magyar bűnözés terjedelmében, struktúrájában?
  68. Az emberkereskedelem új tényállásának dogmatikai kérdései
  69. Az embercsempészés törvényi tényállásának dogmatikai és bizonyítási problémái. A bűncselekmény és az illegális migráció összefüggései
  70. A járványügyi szabályszegés vétségének (Btk. 361. §) jogalkalmazási és dogmatikai kérdései
  71. Bizonyítási nehézségek és elhatárolási kérdések a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények körében
  72. A megsemmisítésre szánt dologra elkövetett vagyon elleni bűncselekmények értelmezési és bizonyítási kérdései
  73. A pazarló gazdálkodás megítélése a büntetőjogban
  74. A vagyoni hátrány értelmezése, megítélése a hűtlen kezelés miatt indult eljárásokban
  75. A hűtlen kezelés és a „sajátjakénti rendelkezéssel” elkövetett sikkasztás elhatárolása
  76. A színlelt gazdasági tevékenységgel elkövetett bűncselekmények köre
  77. A gazdasági csalás a gyakorlatban
  78. Az uzsora elleni fellépés büntetőjogi eszközei
  79. A szerzői jogi jogsértések aktuális büntetőjogi kérdései
  80. A költségvetési csalás elméleti és gyakorlati kérdései
  81. A pénzmosás dogmatikai kérdései. Új bűnözési trendek, a pénzügyi ügynöki tevékenység értékelése a joggyakorlatban
  82. Az önkormányzati vagyon kezelésével összefüggő bűncselekmények jogalkalmazási kérdései
  83. A gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények dogmatikai problémái és a bizonyítás nehézségei
  84. Az információs rendszer által elkövethető bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazási kérdések
  85. Csalás és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás az interneten. Elhatárolási kérdések, a bizonyítás nehézségei, gyakorlati problémák
  86. „Személyazonosság lopás”, avagy az internetes regisztrációk és azokon belül kezelt adatok jogosulatlan felhasználása – minősítési kérdések, gyakorlati problémák
  87. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel és elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggésben elkövetett bűncselekmények az interneten. Minősítési kérdések, a bizonyítás nehézségei, gyakorlati problémák
  88. A kiberbűnözés elleni küzdelem kihívásai napjainkban
  89. Dark Web – rejtőzködő bűnözés az internet sötét oldalán
  90. A mesterséges intelligencia, a robotika és a büntetőjog
  91. A bűnszervezet fogalmának változása
  92. Az erőszakos elkövetés értelmezési kérdései a joggyakorlatban
  93. A büntetőjogi kár meghatározásának problémái
  94. A védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot, valamint a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetés megítélése, bizonyításának gyakorlati kérdései
  95. A „rendszeresség” fogalma és tartalma az egyes bűncselekmények joggyakorlatában (kuruzslás, kapcsolati erőszak, zaklatás stb.)
  96. A koronavírus járvány kihívásai a büntetőjog terén

Büntetőeljárási jog

  1. Alapvető rendelkezések a büntetőeljárási törvényben
  2. Az önvádra kötelezés tilalmának jelentősége és érvényesítési nehézségei a büntetőeljárásban
  3. Fegyveregyenlőség a büntetőeljárásban
  4. A bíró kizárása az alkotmánybírósági határozatok tükrében
  5. A terhelt közreműködési és jelenléti kötelezettsége a büntetőeljárás során
  6. A védő kirendelésének és helyettesítésének szabályai a gyakorlatban
  7. A büntetőeljárási cselekvőképesség
  8. Az eljárásban részt vevő személyek jelenléti jogának változása
  9. A különleges bánásmódot igénylő személyek jogai, a sértetti érdekek fokozott védelme
  10. Nyilvánosság a büntetőeljárás különböző szakaszaiban
  11. Telekommunikációs eszköz használata a büntetőeljárásban
  12. Elektronikus kapcsolattartás vagy elektronikus ügyintézés? Elektronikus okiratok és ügyiratok a büntetőeljárásban
  13. A büntetőeljárásban közreműködő szervezetek tevékenységmérésének hatásai a statisztikai adatszolgáltatás pontosságára és hitelességére
  14. A bűnügyi nyilvántartási rendszer és alrendszerei mint lehetséges statisztikai adatforrások
  15. Informatikai eszközök és módszerek alkalmazása és alkalmazhatósága a nyomozás felügyeleti tevékenység és az ügyészségi nyomozás során
  16. Szakértői bizonyítás. Magánszakértői vélemény a jogalkalmazás tükrében
  17. A bizonyítás mellőzésének lehetőségei, korlátai és kockázatai a büntetőeljárási törvényben
  18. A kényszerintézkedések új megközelítése
  19. Távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet. A kényszerintézkedés nemének megválasztása
  20. Az óvadék szerepe a büntetőeljárásban
  21. A letartóztatás alternatívái, figyelemmel a szabad mozgáshoz való jogra
  22. A bűncselekményből származó vagyoni előny biztosítását célzó kényszerintézkedések és azok gyakorlata. A vagyonelkobzás és a polgári jogi igény viszonya a kényszerintézkedések alkalmazásának tükrében
  23. A lefoglalással és annak megszüntetésével kapcsolatos gyakorlati kérdések, problémák
  24. Az elektronikus pénz lefoglalásának problémái
  25. Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vétel alkalmazásának, végrehajtásának tapasztalatai
  26. Az elektronikus adatokra vonatkozó kényszerintézkedések szabályozása és jogalkalmazási kérdései
  27. A hatékony büntetőeljárás eszközei a nyomozás irányítása során
  28. A nyomozás során hozott határozatok hivatalbóli felülvizsgálatának régi-új szabályai
  29. Szűkül vagy bővül a nyomozás során igénybe vehető jogorvoslati lehetőség az új szabályozásban?
  30. A polgári jogi igény érvényesítése
  31. A magánindítvány főbb jellemzői, a sértetti nyilatkozatok magánindítványként való értékelése
  32. A gyanú gyanúja, avagy előkészítő eljárás a büntetőeljárási törvényben
  33. Ügyészi felügyelet és irányítás – a nyomozás befejezettségének a kérdése, figyelemmel a Be. 352. §-ában írtakra
  34. Osztott nyomozás – ügyészi felügyelet és irányítás lehetőségei a büntetőeljárási törvényben
  35. Az ügyész felelőssége a nyomozás gyorsításában
  36. A túlbizonyítás elkerülése a büntetőeljárásban
  37. Az előkészületi bűncselekmények nyomozásának kérdései
  38. A leplezett eszközök alkalmazása során beszerzett bizonyítékok felhasználásának lehetőségei és határai, összevetve az 1998. évi XIX. törvényben írtakkal
  39. Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök
  40. Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök
  41. A tettazonosság és annak jelentősége a büntetőeljárásban
  42. A bizonyosság fejlődése és jelentősége a büntetőeljárásban, a vádemeléshez szükséges bizonyosság megítélése
  43. Az ügyész szerepe a bűncselekmények által védendő jogtárgyak oltalmában. Régi és új ügyész – avagy az új Be. szemléletformáló hatásai (egyezségkötés vs. vádalku, eljárást gyorsító lehetőségek)
  44. Az ügyész mint közvádló szerepének változása
  45. A terhelttel kötött konszenzuális megállapodások a vádemelés előtt és után
  46. Formális és informális egyezség a büntetőeljárási törvényben
  47. A közvetítői eljárás megváltozott szabályai
  48. A közvetítői eljárásra utalás gyakorlati tapasztalatai a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indult büntetőeljárásokban
  49. A feltételes ügyészi felfüggesztés. A diverzió szabályai a büntetőeljárásban
  50. A vádemelés mint utolsó eszköz. Alternatívák a bírósági út elkerülésére
  51. A kötelezővé tett előkészítő ülésben rejlő lehetőségek a büntetőeljárási törvényben
  52. A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lehetőségei, figyelemmel a beismeréshez nem kötött és a beismeréshez kötött alkalmazás differenciált szabályozására
  53. A bizonyítás a büntetőeljárás bírósági szakában
  54. Kihallgatható-e tanúként hivatali vesztegetés bűntette miatti eljárásban az „alapügyben” eljárt védőügyvéd? A Be. 170. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezése a nyomozási alkut kötött védő eljárásjogi szerepét illetően
  55. A bírói tanácskozás és szavazás titoktartási kötelezettsége alóli felmentés jogosultja a Be. 173. §-ának értelmezésében
  56. A szexuális bűncselekmények bizonyítási nehézségei
  57. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény nyomozásának, bizonyításának tapasztalatai
  58. A korrupciós bűncselekmények felderítésének nehézségei
  59. A költségvetési csalás kapcsán megjelenő új bűnözési trendek, és a visszaszorításuk érdekében alkalmazott eljárások során felmerülő bizonyítási problémák
  60. A nemzetközi árufogalomhoz kapcsolódó költségvetési csalások felderítésének és bizonyításának sajátosságai
  61. Az interneten elkövetett gyűlölet-bűncselekmények nyomozási nehézségei
  62. A határokon átnyúló informatikai bűncselekmények felderítése és bizonyítási problémái
  63. A minősítő körülmények kétszeres értékelésének tilalma a változó ítélkezési gyakorlatban
  64. A külföldi ítélet érvényének elismerésével kapcsolatos jogalkalmazási problémák
  65. A határozatok jogerejének és véglegességének problémái a gyakorlatban
  66. A megalapozatlanság és az indokolási kötelezettség hiányának elhatárolása, következményei
  67. Ügyészi mozgástér a másodfokú eljárásban folytatott bizonyítás során
  68. A fellebbezések korlátai, a felülbírálat terjedelme
  69. A perújítási eljárás sajátosságai
  70. Kitől származik a perújítási indítvány? A perbeli legitimáció vizsgálata a perújítási indítványok elbírálásakor
  71. Perújítási eljárások halmozódása miatt felmerülő problémák
  72. A határidők jelentősége az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban
  73. A tizennyolcadik életévet be nem töltött személyekkel kapcsolatos bizonyítás rendszere
  74. A bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú elleni büntetőeljárás sajátosságai, gyakorlati kérdések, problémák
  75. A katonai büntetőeljárás szabályozása a rendszerváltástól a 2017. évi XC. törvényig
  76. A parancsnoki nyomozás felügyeletének és irányításának kérdései, a katonai vétségek fegyelmi jogkörben történő elbírálásának gyakorlata
  77. A büntetőeljárást gyorsító eszközök alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai
  78. A beismerő terhelt bíróság elé állítása kontra egyezség kötése
  79. A vádlott távollétében folytatott eljárások
  80. A migrációra vonatkozó különös büntetőeljárásjogi szabályok elemzése
  81. A vagyonvisszaszerzés lehetőségei a büntetőeljárásban
  82. A vagyonvisszaszerzés aktuális hazai, illetve nemzetközi (gyakorlati) kérdései
  83. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, a sértetti reparáció hatékony formái
  84. A pótmagánvád a büntetőeljárásban; ezzel összefüggésben a feljelentést elutasító, a nyomozást megszüntető határozatok megalapozottsága
  85. A mesterséges intelligencia hatása a tisztességes eljáráshoz való jogra: a mesterséges intelligencia körébe vonható jogi döntések köre, az algoritmusok átláthatósága és a fegyverek egyenlőségének elve
  86. Mesterséges intelligencia igazságszolgáltatási szerepkörben: az észtországi és az amerikai „robotbíró”
  87. A pandémia alatti rendkívüli jogrend hatása a büntetőeljárásokra
  88. Az ügyészség eljárása veszélyhelyzetben. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény alkalmazásának tapasztalatai, tanulságai
  89. A járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel született büntetőeljárásjogi szabályok érvényesülése a gyakorlatban

Európai és nemzetközi büntetőjog

  1. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek büntető anyagi jogi védelme
  2. Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott büntetőjogi tárgyú ítéletek hatása a nemzeti jogrendszerekre és a nemzeti jogalkotásra
  3. A kölcsönös elismerés elvén alapuló uniós kerethatározatok és irányelvek szerepe, gyakorlati alkalmazásuk problémái
  4. A 10 éves Stockholmi Program célkitűzései és azok megvalósulása
  5. Az Európai Ügyészség szerepe és várható működése az Európai Unióban
  6. Az Európai Ügyészség és a megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamok
  7. Az Európai Ügyészség és az Eurojust kapcsolata
  8. Az igazságügyi bűnügyi együttműködés új formáinak alkalmazása a gyakorlatban
  9. Az egyes nemzeti jogrendszerek szervezeti, eljárásjogi és anyagi jogi eltérésének hatása a jogsegélyek végrehajtására a nemzetközi bűnügyi együttműködés során
  10. A bűnügyi együttműködés eszközei a BREXIT után
  11. Nemzetközi bűnügyi együttműködés a közös nyomozócsoportok tevékenysége tükrében
  12. Eljárási jogsegély kontra közös nyomozócsoport
  13. Vagyonvisszaszerzés a pénzmosás bűncselekménye kapcsán az EU-ban
  14. Az Eurojust és más uniós szervek szerepe az Európai Unió költségvetését sértő bűncselekmények elleni fellépés területén, és az együttműködés fejlesztésének lehetőségei
  15. A vagyonvisszaszerzés a nemzetközi bűnügyi együttműködésben
  16. Terrorizmus elleni harc: trendek, az online terrorista tartalmak és azok hozzáférhetetlenné tétele
  17. A nemzetközi bűnügyi együttműködés aktuális kérdései, problémái
  18. Nemzetközi bűnügyi együttműködés a kiberbűnözés területén
  19. Az „e-evidence”-re/digitális bizonyítékokra vonatkozó új szabályozás az Európai Unióban: adatvédelem, emberi jogok, az USA „Felhő törvénye”
  20. Az európai bűnügyi együttműködés az informatikai bűnözés vonatkozásában, különös tekintettel a kriptovaluták és a deep web segítségével elkövetett bűncselekményekre
  21. A fiatalkorúakra vonatkozó büntető anyagi jogi és eljárásjogi szabályok nemzetközi dokumentumoknak való megfelelősége
  22. Magyar állampolgárok által külföldön elkövetett bűncselekmények joghatósági kérdései
  23. A bitcoin kapcsán alkalmazható bűnügyi együttműködési eszközök és nyomozási technikák
  24. Az Európai Nyomozási Határozat a kölcsönös elismerés elve tükrében
  25. Az Aranyosi-ítélet: az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása és a magyarországi börtönviszonyok
  26. A digitális adatok beszerzése a büntetőeljárásban és az önkéntes hozzájárulás
  27. Büntetőjogi felelősség és EU-jog
  28. Joghatósági összeütközések megelőzése és rendezése – különös tekintettel a kiberbűncselekményekre
  29. Transznacionális ne bis in idem és a külföldi ítélet érvénye
  30. A joghatóság jelentősége az európai egységes igazságügyi térségben
  31. Jogi terminológia és az EU másodlagos jogforrásainak különböző nyelvi változataiból fakadó eltérések
  32. A locus regit actum, forum regit actum és a határokon átívelő bűncselekmények
  33. Az ügyészség a nemzetközi térben
  34. Igazságügyi diplomácia
  35. A jogi szaknyelv eltérései az angolszász és az euro-angol jogi terminológiában
  36. Az Európai Unió Bíróságának precedensei – a ratio decidendi és az obiter dictum

 

Közjogi terület

Büntetés-végrehajtási jog

  1. A reintegrációs őrizet alkalmazásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában
  2. A javítóintézeti nevelés perspektívái
  3. A magyar büntetés-végrehajtást övező jogállami garanciarendszer felépítése és jelentősége
  4. Jogalkalmazási problémák és végrehajtási nehézségek a közérdekű munka végrehajtásával kapcsolatos gyakorlatban
  5. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekkel kapcsolatos jogértelmezési problémák és azok lehetséges megoldásai
  6. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásának sajátosságai
  7. Az ún. egyes jogoktól megfosztó büntetések végrehajtásának gyakorlati nehézségei
  8. A CPT magyarországi látogatásai és azok hatása a hazai jogalkotásra és jogalkalmazásra
  9. A büntetés-végrehajtási mediáció jelenlegi gyakorlata és alkalmazásának akadályai
  10. Az ügyészi törvényességi felügyelet szerepe a büntetés-végrehajtás jogállamiságának megőrzésében
  11. A Bv. Kódex reintegrációt elősegítő intézményei
  12. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának hazánkat érintő legfontosabb döntései és azok hatása
  13. A feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos jogalkalmazás múltja és jelene
  14. Járványügyi szabályok a büntetés-végrehajtásban

Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége

  1. A polgári eljárások elektronizációja – az ügyészi elektronikus kommunikáció elmélete és gyakorlata a közérdekvédelmi szakterületen
  2. Az elektronikus ügyintézés garanciái
  3. Az ügyész eljárásjogi helyzete a polgári peres és nemperes eljárásokban (a hatályos szabályozás)
  4. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény hatályosulása – a peres és nemperes eljárások gyakorlati tapasztalatai egy-egy választott ügycsoportban
  5. Ügyészi feladatok a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény hatálya alá tartozó egyes nemperes eljárásokban
  6. A cselekvőképességet érintő gondnokság elrendelésének szükségessége a hatályos szabályok alapján, a járásbíróságok és a törvényszékek által mérlegelt szempontok, a Kúria ítélkezési gyakorlata
  7. A szülői felügyelet szabályozása, garanciák, gyakorlati problémák
  8. A Ptké. 53/A. §-a szerinti közérdekű keresetindítás elméleti problémái
  9. A termőföld tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogszabályi korlátok kijátszásának megakadályozását célzó ügyészi eszközök
  10. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ügyészi eszközök
  11. A közlekedési szabályszegések miatti szabálysértési és közigazgatási szankciók alkalmazásának gyakorlati kérdései
  12. A gyermekvédelmi jogszabályok érvényesülésének problémái, a jelzőrendszer működésére vonatkozó tapasztalatok
  13. A közigazgatási hatósági döntések törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos ügyészi jogkör
  14. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok
  15. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján indított keresetindítás elméleti problémái
  16. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján indult állatvédelmi tárgyú keresetek tapasztalatai

Az ügyészi szervezetet érintő peres és nemperes eljárások

  1. A jogalkalmazás egységességének biztosítása érdekében hozott legújabb rendelkezések a polgári jog területén
  2. Személyiségvédelem a polgári jogban
  3. A személyes adatok védelméhez fűződő jog szabályozása
  4. A személyes adatok védelméhez fűződő jog és az iratmegismerési jog egymáshoz való viszonya a polgári perekben
  5. Hol a határ a közéleti kérdés megvitatása és a magánélethez való jog védelme között?
  6. Kártérítés a személyiségi jogi perekben

 

Az ügyészi szervezet jubileumi éve – a 150 éves ügyészség történetéből

  1. 150 éves a magyar ügyészség
  2. A modern ügyészi szervezet középkori előzményeiről
  3. A közvádlói tevékenység jogtörténeti gyökerei Magyarországon (1871 előtt)
  4. A szabadságharctól a kiegyezésig átalakuló közvádlói szerep
  5. A királyi ügyészség kialakulása és fejlődése
  6. A bűnvádi hatáskörök az első folyamodásu bíróságok rendezéséről szóló 1871. évi XXXI. törvénycikk, az első folyamodásu kir. törvényszékek és járásbíróságok életbeléptetéséről szóló 1871. évi XXXII. törvénycikk és a királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikk alapján
  7. Az ügyészségi jogkörök változásai az első bűnvádi perrendtartástól napjainkig
  8. A nyomozás felügyeletével, irányításával kapcsolatos ügyészségi jogkörök fejlődési irányai az első bűnvádi perrendtartástól napjainkig
  9. Az ügyészség és a sajtónyilvánosság – a királyi ügyészségtől napjainkig
  10. Az államszervezet és a jogrendszer 1945 utáni szovjet mintájú átalakítása
  11. Vészkorszak és meghurcoltatás
  12. Ügyészség a rendszerváltozásban
  13. Csatlakozás az Európai Unióhoz – új kihívások az ügyészség életében
  14. A jövő ügyészsége – a XXI. század kihívásai
  15. Az informatika szerepe és jelentősége a XXI. század harmadik évtizedének büntető igazságszolgáltatásában
  16. Az elektronikus ügyintézés jövője az ügyészségen
  17. Az ügyészi szervezet jellemzői és nemzetközi modelljei
  18. Az ügyészi szervezet egyes szakterületeinek kialakulása, módszerei, eszközei
  19. Az ügyészi hivatásrend kialakulása
  20. Az ügyész társadalmi státuszának alakulása az elmúlt 150 évben
  21. Változó társadalmi szerepek – nők az ügyészségen
  22. Az ügyészség tudományos szerepvállalása az elmúlt 150 évben
  23. Tudós ügyészek – az ügyészség vezetőinek tudományos tevékenysége
  24. Kozma Sándor élete és munkássága
  25. Híres koronaügyészekről
  26. Híres bűnügyek – híres ügyészek
  27. Érdekképviseleti előzmények az igazságszolgáltatásban – az Országos Bírósági és Ügyészségi Egyesület tevékenységéről
  28. A Bíró és az Ügyész utca titka a Kis-Svábhegyen
  29. Az ügyészség jelképeiről
  30. Jogtudomány és haditudomány
  31. A magyar katonai büntető- és fegyelmi jog története
  32. A katonai büntetőjog fogalmának alakulása
  33. Az életfogytig tartó szabadságvesztés szabályozásának története a magyar jogban
  34. Az ügyész szerepe az eljárásjogokban
  35. A fiatalkorúakra vonatkozó büntető igazságszolgáltatás alakulása Magyarországon
  36. Fogyasztói szerződések a polgári jogi kodifikáció és az ügyészség közérdekvédelmi tevékenységének tükrében
  37. Környezet- és természetvédelem – az ügyész büntetőjogi és közérdekvédelmi tevékenységének kapcsolódási pontjai
  38. A szabálysértési jog jogrendszerben elfoglalt helye, kapcsolata más jogágakkal
  39. A bűnügyi együttműködés kezdetei – a kétoldalú kiadatási egyezményektől a multilaterális nemzetközi egyezményekig
  40. Az elítéltek munkáltatása
  41. „Zöld” börtönök

 

 

A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó vagy az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat.

 

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet e pályázat beküldési határidejét megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázatra, illetve szakdolgozatként, évfolyamdolgozatként vagy más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból (ide értve a munkaidőben, munkaköri feladatként készült tanulmányt is), továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

 

Pályadíjak

 

Valamennyi tagozaton – külön a büntetőjogi, külön a közjogi témákban – egységesen:

1-1 első díj       400.000 – 400.000 Ft,

1-1 második díj       275.000 – 275.000 Ft,

1-1 harmadik díj       200.000 – 200.000 Ft

adható ki.

 

A jubileumi témakörben benyújtott dolgozatok közül valamennyi tagozaton egy-egy 400.000 Ft értékű ünnepi különdíj adható ki.

 

A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.

 

Pályázatokat kizárólag postai úton fogadunk a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1372 Budapest, Pf. 438). Postára adási határidő:

 

2021. március 1.

 

A pályázatokat egy nagyméretű borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: „TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE 2021”. A borítékban el kell helyezni a pályázatot két – tűzött vagy bekötött – példányban. Mellékelni kell egy kisméretű lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, e-mail-címét, valamint fel kell tüntetni a fentieken kívül

Mindkét beküldött tanulmányi példány külső borítóján fel kell tüntetni:

A pályázaton más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet.

 

A mellékelt kisméretű boríték felzetén jól olvashatóan rögzíteni kell:

 

A postai benyújtás mellett a dolgozatot RTF- vagy PDF-formátumban fel kell tölteni a Legfőbb Ügyészség által biztosított elektronikus felületre is (www.kozmapalyazat.ugyeszseg.hu), ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül. A pályázó a pályamű beküldésével tudomásul veszi, hogy dolgozatát a bírálat során elektronikus plágiumkeresésnek vetik alá, és ennek érdekében megismerhető adatbázisba töltik fel.

 

Amennyiben a pályázó nem, vagy tévesen jelölte meg a téma sorszámát, a kiíró dönt a besorolásról (egyes témaköröket a kiíró a benyújtott pályázat által tárgyalt területnek megfelelően össze is vonhat).

 

A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói jogviszony tekintetében a 2021. március 1. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni.

 

Az írásműveket az adott terület kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére.

A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja.

 

A pályadíjak kiosztására 2021 júniusában, az Ügyészség Napja alkalmából rendezendő ünnepségen kerül sor.

 

A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl. a lektori vélemény megismerésére, továbbképzési pontok bejegyzésére) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az érdeklődők azokba – a szerzők hozzájárulásával, a díjkiosztás után 2 évig – a Legfőbb Ügyészség könyvtárában betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható.

 

A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: az Ügyészségi Közlöny és az ügyészség hivatalos honlapja (www.ugyeszseg.hu).

 

A Kozma Sándor Tudományos Pályázat lebonyolítása során az adatkezelő a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya. Címe: 1055 Budapest, Markó utca 16.; telefon: 06-1-354-5566, 06-1-354-5654; e-mail: tko.szemtovig@mku.hu.

A pályázó a pályázat benyújtásával tudomásul veszi az ügyészség adatkezelési tájékoztatójában foglaltakat: http://ugyeszseg.hu/kozerdeku-adatok/adatkezelesi-tajekoztato/.